A hazug hatalom hamis reményben tart,
mert amíg tart a remény, addig nincsen kard;
addig nem lesz változás, amíg elhiszed,
egyszer csak jobb lesz neked.
De nem lesz jobb, csak hazug a reményed,
áltatnak téged és a népet;
a pénzzel tartják szolgaságban a világot,
néhány ember uralja az álmot.
A bőrük alatt is pénz van,
de még több kell nekik,
a te pénzedet is elviszik;
a népet szolgává így teszik.

Néhány gazdag uralja a világot,
hamis reményben tartják az álmot! 

Haffner Roland

 Pécs, 2022.05.22

Kedves lány, szép a hangod,
talán összehozz a sorsod:
az én sorsommal,
az én csókommal.
Bolond ábrándozás ez egy öregtől,
Mint a fába vert rozsdás szögektől.
Fiatal és messze,
milyen remény lenne.
De egy kicsit szabad, mert kedves a lány,
és a hangjával elviselhetőbb a magány.

Szép a hangja,
Isten adna;
elfogadnám,
a szívem adnám,
Oly kedves a lány.

 Pécs, 2022.05.04

Az igazságtalanság terhe oly nehéz,
mint mázsányi kövek a hátamon;
roskadok össze a vállamon.

Nehezemre esik járni,
nehezemre esik az élet;
mocskosul elbánt velem a végzet.

Már nem keresem az igazságot,
már nem vágyom az igazságra,
köpök egyet a világra.

Köpök egyet rátok,
aljas barátok,
itt élni: átok!

Pécs, 2020.11.11

Az életem:
Isten büntetése;
a sorsom,
roskadva hordom.

Az életem értelmét nem értem,
csak kicsit jobbat reméltem.
A célom – már tudom:
büntetés a sorsom.

Ha van Isten,
akkor gyűlölöm;
a sorsom átkozom,
nem imádkozom.

A fejemet lehajtom;
úgy tekintek a múltra,
mint Isten büntetését
a földi útra.

Úgy tekintek a jövőbe,
mint utat a ködbe;
mint Isten szavát
a csöndbe.

  Pécs, 2020.11.29

Nem álmodok elérhetetlen vágyakról,
nem álmodok édes csókokról;
be nem teljesülő szerelmekről.
Nem álmodom rólad, mert tudom:
az enyém nem leszel;
nem álmodok, mert inkább mással fekszel.

Becsukott szájjal vallok szerelmet,
süketen hallom Tőled a nemet;
vakon látom a reménytelenségemet.
Nem akarsz szeretni, ne vond kétségemet.

Nem álmodok rólad, csak vagyok;
mindent rátok hagyok.
Nem harcolok, csak engem hagyjatok.

Megcsapott a rideg valóság hideg szele,
egyedül vagyok vele.
Elfogadom magányomat:
nem leszek sem öröm, sem gond,
csak egy magányos bolond.

Nem tudod, hogy mi lennék:
persze kedves lennék,
persze szeretnék,
de ez nem számít;
csak az, ami téged ámít.

Jó lenne, ha szeretne,
jó lenne, ha velem lenne.
De nincsenek jó dolgok, csak rosszak,
ez egy ilyen korszak.

Nem álmodok szép dolgokat,
nem álmodok barátokat;
a rideg valóság hideg szele fojtogat.

Hűséges kutyám itt van velem,
ez most elég nekem.

Haffner Roland

 Pécs, 2021.02.14-18.

Álmodok veled,
sétálok veled;
csókolom a szád,
gondolok rád.

El is felejtelek,
idős vagyok neked;
becsukom szemem,
nélküled az életem.

Nem is értem,
hogy álmodni mertem;
a sors szele küldött,
keserű pillanatban megbökött.

 Pécs, 2021.04.24

Sírva ébredek,
nem felejtelek;
sírva ébredek,
késsel a szívemnek.

Szomorú álmom könnycsepp a tengerbe,
kiáltanék az egekbe:
a fájdalom morajos hangja zengene:
Isten is meghallaná és elengedne.

Testem vérzik,
a pengék érik;
a szívem fáj,
hogy nem vagy már;

kiscicám.

 Pécs, 2021.11.28

Könnyebb lesz a Föld,
a halottak sikolya dörömbölt;
jött a vírus, jött a járvány,
különös ármány:
Isten és Ördög megalkúvott,
a Föld már nem bírja, kell a sok halott!

A Pokol lassan megtelik,
felnyúlik majd az égig;
az Ördög nevet,
a Halál dala zengett.
Isten lehajtja fejét,
az emberből elég:
nem érdemlik meg Isten szeretetét!

 Pécs 2021.12.03

A Föld nehezedik,
mert szennyezik;
a kapzsi ember elvette a Földet:
a gyárak megtörték a csöndet.
A kisembert okolják,
a Földet a gazdagok uralják.

A Föld nehezedik,
ha lenne hangja: sikoltana;
csak a madarak szomorú dala,
csak a vadak hada,
csak a halak néma szava:
hallatszana el tova.

A Föld nehezedik,
ha érezne: sírna,
az emberrel nem bírna.
De megadta magát;
az ember győzte a csatát:
a természet felett.
A pénz az úr, mindenek felett!

 Pécs, 2021.03.08

Az erdőben élőknek:
forróságban vizet adni,
hidegben ételt adni,
nem vadnak elfogadni.
Állatok és madarak,
az ember egy önző alak,
mikor dőlnek le a falak?

Várnák a segítést,
miért építünk kerítést?
amúgy is felesleges dolgainkat,
adhatnánk az erdőben lakoknak.
Inkább kidobjuk,
nem gondoljuk,
hogy a nélkülözést megoldjuk.

Vadak:
szelídülnek, hogy ételt kapjanak.
Madarak:
csiripelnek, hogy ételt kapjanak.
Halak:
partra vergődve fulladozzanak.
Emberek:
bezárva éhesen elmélkedjetek:
elvettétek a Földet!

Pécs, 2021.03.22